Eiler Ferenc

A magyarországi német kisebbség kronológiája 1945 – 2000

Keresés    á é í ó ö ő ú ü ű ă î â ţ ş    
   Szűkítés         -       
Tételek száma: 12       Lapozás: 1-10 | 11-12

Tárgymutató: OKTATÁS >> >> Oktatási statisztika


1958. szeptember 1.

Pécsett (Leőwey Klára Gimnázium), Kőszegen (Jurisics Miklós Gimnázium), és Budapesten (Eötvös József Gimnázium) német oktatási nyelvű párhuzamos osztályokat indítottak. A német nemzetiségi oktatás aktuális statisztikai mutatói: 17 nyelvoktató óvoda, 150 általános iskola több mint 12 000 tanulóval (ebből 4-ben, Ágfalván, Eleken, Garán, Pécsbányatelepen németül folyt az oktatás), 4 német gimnázium, 1 pedagógiai főiskola Pécsett, 3 egyetemi német tanszék, Budapesten, Debrecenben és Szegeden.

1959. szeptember 1.

A tanévtől kezdve a hazai nemzetiségi nyelvű óvodák és általános iskolák tanerőellátását csak felsőfokú oktatási intézmények útján biztosították, a felsőfokú tanító és óvónőképzők nemzetiségi tagozatain. Aktuális oktatási statisztika: 19 óvodában 656 németajkú gyerekkel foglalkoztak anyanyelvükön is. 146 nyelvoktató általános iskola 11 127 tanulóval és 221 tanerővel, 3 tannyelvű tagozat Ágfalván, Eleken, és Pécsbányatelepen 130 tanulóval és 8 tanerővel, 1 német tannyelvű iskola Garán 69 tanulóval és 7 tanárral. 4 általános gimnázium 276 tanulóval, 10 osztályban. A bajai gimnázium önálló intézmény, a budapesti, kőszegi és pécsi gimnáziumokban pedig tagozatok működtek. Középfokú tanítóképző működött Pécsett, már csak 1 osztállyal és 36 érettségizővel, mivel az ilyen jellegű képzés 1960-ban megszűnt.

1964. szeptember 1.

Aktuális oktatási statisztika: 9 nyelvoktató és 1 kétnyelvű óvoda. 131 nyelvoktató általános iskola 11 000 tanulóval, 1 kéttannyelvű általános iskola 31 tanulóval. 3 kéttannyelvű gimnázium 410 tanulóval. (A kőszegiben már csak egy kifutó évfolyam volt.)

1968. szeptember 1.

Aktuális oktatási statisztika: 6 német nemzetiségi óvoda 230 gyerekkel; 1 vegyes tanítási nyelvű általános iskola Garán, 24 tanulóval, 123 nyelvoktató általános iskola 9 460 gyerekkel és 168 tanárral; 3 magyar-német tanítási nyelvű gimnázium: (a bajai önálló, a pesti és a pécsi tagozatos); felsőfokú tanítóképzés Baján (felvételi keretszám 6), tanárképzés Pécsett (12), óvónőképzés Sopronban.

1971. szeptember 1.

Mivel az Eötvös József Gimnáziumban megszűnt a német párhuzamos osztály, a helyét a jövőben fokozatosan átvette a Kossuth Gimnázium. Ebben az évben iskolázták be az Eötvösbe az utolsó osztályt, amely az 1974/75-ös tanévben érettségizett le.

Aktuális oktatási statisztika: 34 óvoda 1200-1300 gyerekkel, 142 nyelvoktató általános iskola 10 644 tanulóval, 2 kéttannyelvű 105 tanulóval, 3 gimnázium 182 tanulóval.

1973. szeptember 1.

Aktuális oktatási statisztika: 52 óvoda 2215 gyerekkel, 154 nyelvoktató általános iskola 12 476, 2 kétnyelvű 129 tanulóval, 3 gimnázium 348 tanulóval.

1977. szeptember 1.

Az aktuális oktatás statisztikai adatai: 69 óvoda 3656 gyerekkel, 120 pedagógussal. 156 nyelvoktató általános iskola 17 126 gyerekkel és 288 tanárral, 2 kéttannyelvű általános iskola 147 tanulóval és 7 pedagógussal. 3 gimnázium - ebből egy önálló - 308 gyerekkel és 15 tanárral. Egy óvónőképző szakközépiskolai tagozat 24 tanulóval és 2 tanárral. Egy óvónőképző szakközépiskola 332 tanulóval.

1982. szeptember 1.

Aktuális oktatási statisztikai adatok: 126 óvodában foglalkoztak a gyerekekkel németül is, 172 nyelvoktató általános iskola volt 25 637 tanulóval és 357 pedagógussal, 1 kétnyelvű általános iskola 16 gyerekkel és egy tanárral. 3 gimnázium 420 tanulóval és 18 tanárral, 1 óvónőképző szakközépiskola 27 tanulóval és 2 tanárral.

1987. szeptember 1.

Az 1987/88 tanév aktuális oktatási statisztikai adatai. 155 óvoda 8581 gyerekkel és 361 pedagógussal, akik közül 208-nak nem volt nyelvi képesítése. Egynyelvű kísérlet Mecseknádasdon, Gyönkön és Nagynyárádon volt. 190 nyelvoktató általános iskola 30 136 gyerekkel, és 18 két oktatási nyelvű általános iskola ill. tagozat 625 tanulóval. 3 gimnázium 516 tanulóval és egy óvónőképző szakközépiskola 44 tanulóval. Főiskolák: JPTE Tanárképző kara 28 nappali, 11 levelező hallgatóval; Eötvös József Tanítóképző Főiskola Baján 15 nappali és 13 levelező hallgatóval - ugyanitt óvónőképzés is volt; Kaposvári Tanítóképző Szekszárdi Tagozatán óvónőképzés 15 nappali és 15 levelező hallgatóval; Apáczai Csere János Tanítóképző Főiskola Óvónőképző Intézete Sopronban 7 nappali és 3 levelező hallgatóval.

1990. január 31.

A Szövetség értékelte a kisebbség oktatásügyi helyzetét és javaslatokat tett a Glatz Ferenc miniszterrel folytatandó megbeszélésre. Oktatási statisztikájuk szerint kb. 200 óvodában tartottak német nyelvű foglalkozásokat, hetente kétszer 30 percben. 3 óvodában - Mecseknádasdon, Gyönkön és Nagynyárádon heti egy-négy napon német nyelven folytak a foglalkozások. A javaslat szerint csak a kétnyelvű vagy az anyanyelven történő foglalkozások tekinthetők elfogadhatónak. Körülbelül 200 általános iskolában folyt német nyelvoktatás heti 2-4 órában, míg 30 iskola néhány osztályában kétnyelvű tanítás folyt. Átmeneti megoldásként a kétnyelvű oktatást preferálta a Szövetség, de minél több tannyelvű általános iskolára tartott volna igényt. Bonyhádon, Baján és Pilisvörösváron regionális oktatási központ kialakítását tűzte ki célul. A három gimnázium közül akkor egyedül a bajai volt önálló nemzetiségi gimnázium. Minden németek által lakott megyében illetve régióban német tannyelvű, illetve kétnyelvű gimnázium beindítását tartotta szükségesnek. Óvónőképzés a Soproni Óvónőképző Intézetben, a bajai Eötvös József Tanítóképző Főiskolán és a Szekszárdi Tanítóképző Főiskolán folyt, részben német nyelven. A nemzetiségi tanárképzés a Pécsi Tanárképző Főiskolán zajlott, ahova viszont nem vettek fel szükséges számban nemzetiség fiatalokat. A felsőfokú képzésben alapvető problémának tartották, hogy a hallgatókat nem készítették fel a kétnyelvű oktatásra.

kapcsolódók


további kronológiák


<*Lablec*>